2. rész

Köszönjük szépen a már 88 oldalmegjelenítést :) 

Megpróbálunk mindig a lehető leghamarabb 

jelentkezni és már itt is vagyunk :)

*Lol szemszöge*

Reggel kipattant a szemem nem bírtam aludni kíváncsi voltam, hogy miről is lenne szó a munkámmal kapcsolatban. A férfi akivel beszéltem elég különös volt  mintha csak úgy mondhatná el hogy miről van szó hogyha találkozunk de nem ellenkezek, minél előbb kapok valami rendes munkát annál jobb. Lassan kikászálódtam az ágyból és magamra kapta a köntösömet. Komótosan kibattyogtam a konyhába és készítettem magamnak egy csésze kávét, Lisának meg a kedvenc kakaóját készítettem tejszínhabbal, olyan mint egy kisgyerek aki hatalmas energiabombát kap egy adag édes kakaó láttán. A kávémmal a kezemben megkerestem a tetőkijáratot. Miután megleltem, a tetejére felvezető lépcsőn kezdtem botorkálni, a kávémat majdnem a fehér köntösömre öntöttem de sikeresen arrébb ugrottam ezáltal a lépcsőn kötött ki a forró italom. Nem foglalkoztam vele mentem tovább amíg meg nem csapott a hideg szellő ami az épület tetején süvített. Török ülésben leültem amilyen kintre csak tudtam és bámultam Párizs gyönyörűségét. Mert tényleg gyönyörű nem csak azért mondom mert ha már itt vagyok azt kell mondanom nem tényleg az. A nagy elmélkedésemet az zavart meg hogy megint fázok ugyanis megittam a kávémat. Lassan visszacsoszogtam a szobámba. Nagy meglepetésemre Lisa még mindig aludt, sose értettem hogy hogy tud egyik nap olyan sokáig aludni másik nap meg közli velem hogy végre felkeltem mert hogy ő már ezer meg ezer helyen volt. na mindegy is. Gondoltam összedobok valami reggelit, bár nem vagyok valami nagy konyhatündér. Sőt mondhatni hogy még egy tojásrántottát sem tudok megcsinálni, de most kedvet kaptam hozzá. Úgy döntöttem hogy a melegszendvics készítés lesz a legegyszerűbb és még Lisa is szereti. Szóval először elővettem pár szelet kenyeret, azokat megkentem valami krémmel, aztán arra tettem még sajtot és ketchupot is, majd betettem a sütőbe amit persze meg kellet gyújtani. Majdnem kétszer égettem meg a kezem de sikerült begyújtanom a sütőt. Már 10 óra volt Lisa is lassan ébredezett. A melegszendvicset kivettem a sütőből mivel én már nem is igazán voltam éhes odanyújtottam Lisának a kakaóját és a melegszendvicset. Jóízűen kortyolt bele a kakaójába és nyalta körbe a száját miután ivott egy kortyot.
-Ezt te csináltad?-kérdezte meglepetten.
-Igen, mért?-mosolyogtam barátnőmre.
-Te nem szoktál csak úgy főzni, vagy sütni.-méregetett gyanúsan.-Vagy legalábbis abból semmi jó nem lesz
-Jól van na, de azért megkóstolod?-kérdeztem
-Hát forgatta meg a szendvicset, ha nem tettél bele semmi rosszat akkor igen.-húzta mosolyra a száját majd félve beleharapott a szendvicsbe.
-Na? Milyen?-kérdeztem.
-Hát kicsit nyúlik a sajt-motyogta miközben próbálta elharapni a sajtot-de amúgy nem olyan rossz!-jelentette ki mire én büszkén kihúztam magam.
Már dél volt, ezért elkezdtem készülődni. Kiválasztottam a ruhámat. Mivel elég meleg volt kint, az 1D-s rövid ujjú mellet döntöttem amit még Lisától kaptam. Ő igazán nagyon nagyon szereti őket és általa én is megkedveltem őket. Persze nem annyira mint Lisa de bírom őket.

A hajamat hagytam hogy a vállamra omoljon, a sminket sem vittem túlzásba, csak alapozót és szempillaspirált használtam, na és egy kis szájfényt. Táskámba pakoltam egy kevés pénzt, a telóm és zsepit. Befújtam magam a kedvenc parfümömmel és már indultam is. Nem siettem, de azt vettem észre hogy lépéseimet egyre gyorsabban veszem. Végre elértem a kávézóig. Leültem a bejárathoz legközelebb eső asztalhoz és vártam. Nem kellett sokat egyedül lennem mert hamar megjelent egy magas ember, és leült elém.

-Szia biztos te vagy Lauren, én Paul vagyok Paul Higgings.-mosolygott miközben megölelt.
-Igen én vagyok de csak szólíts Lol-nak.-mosolyogtam.
-Na nekem egy koreográfusra van szükségem.-mondta komolyan.
-Rendben.-bólintottam.
-De van egy nagy hátránya annak a munkának amit ajánlanék.
-Mégpedig?-kérdeztem kurtán.
-Tudod neked egy együttest kellene koreografálnod, akik nem kis népszerűségnek örvendenek, és az ennek a hátránya hogy, utazunk turnézunk akár hónapokig haza sem tudunk menni.
-Szóval itt kell hagynom Párizst?-kérdeztem.
-Igen, ha szeretnél állandó lakást akkor azt Londonban tudom neked biztosítani. De akkor is jönnöd kell velünk mindenhova.
-Értem. Melyik banda lenne az?-kérdeztem.
-Szerintem ismered.-mért végig mosolyogva és megállt a szeme a pólómon.
-A...One Direction?-kérdeztem halvány mosollyal.
-Igen.-bólintott mosolyogva.
El kezdtem gondolkodni. Hiszen Páris nagyon gyönyörű, de London is és így nem csak Londonba mehetnék el hanem teljesen más helyekre mint Amerika. Nem is az utazással lenne a baj hanem Lisa vele mi lesz, és hirtelen beugrott.
-Paul, nincs véletlenül szükséged egy szövegíróra?-kérdeztem
-Hát..nem is tudom....igazából eddig mindig más más embereket kértünk fel és vagy elvállalták vagy nem...szóval...ha tudsz valakit?-kérdezte.
-A legeslegjobb barátnőm biztos hogy elvállalná.-mondtam, és Paul arcán újra elterült a mosoly.
-Nem tudnád most felhívni és akkor mind a kettőtöknek elmondanám hogy mikor és hol találkozunk legközelebb.-kérdezte
-De mindjárt megkérdezem.-mondtam, azzal elő vettem a telefonomat és arrébb mentem.
-Szia Lisa eltudnál jönni a Greem street-nél lévő kávézóba?-kérdeztem.
-Minek?-kérdezett vissza.
-Mert te is kapsz állást.-alig mondtam ki de Lisa sikítozását hallottam a másik vonal másik végén.
-Mindjárt ott vagyok.-csapta le a telefont.
-Hát ez gyors volt.-nézett rám elismerően Paul.
-Igen Lisa nagyon szeretett volna már állást és alig kellett kimondanom hogy kap, már le is csapta a telefont azzal hogy jön.-meséltem Paulnak.
-Szóval Lisa.
-Igen Lisa Grey, 17 éves és az én leges legjobb barátnőm.-mondtam büszkén és amint kimondtam Lisa be is esett az ajtón.
-Szia te lennél Lisa igaz?-köszöntötte Paul Lisát is öleléssel.-Én Paul Higgings vagyok.
-Lisa, Lisa Grey.-mutatkozott be Lisa, majd leült mellém.
-Lányok, holnap el kéne jönnötök a Párizsi stúdióba ahol megmutatjátok mit tudtok. Vagyis Lol te táncolsz majd valamit nekem teljesen mindegy hogy mit, Lisa te pedig hozol egy dalt amit jó lenne ha el is énekelnél, ha tudsz énekelni.-Lisa már épen rázta volna meg a fejét...
-Énekelni fog!-mondtam Paulnak, mire Lisa gyilkos pillantással nézett rám, de nem zavart, tudom hogy tud énekelni csak ő nem hiszi ezt el. Később Paullal telefonszámot cseréltünk, és mondta hogy holnap elküldi a címet hogy hova kell mennünk, egy puszival elköszöntőnk Paultól és indultunk a Hotelbe. Egy szót sem szólt Lisa az úton. Mikor felértünk a hotelszobánkba úgy döntöttem hogy kiválasztok gyorsan hogy melyik dalra táncoljak.
-Ez miért kellet?-kérdezte halkan. Rögtön tudtam hogy mire gondol.
-Lisa csak most az egyszer énekelj.Ha Paul azt mondja, hogy inkább ne énekelj akkor nem énekelsz és csak neked lesz igazad de ha azt mondja hogy "wow Lisa, milyen jó hangod van" akkor csak nyersz azzal hogy énekeltél.
-Jó-mondta halkan, éreztem hogy hatok rá, ő is rájött hogy igazam van. Én egész gyorsann megtaláltam a dalt. Miley Cyrus, We can't stop c. számára esett a választásom. Egyszer kétszer meghallgattam és összeállt a fejemben a koreográfia. Majd párszor eltáncoltam és késznek nyilvánítottam. Bementem a hálóba. Lisa még csak a gitárját pengetgette, és a kottái között keresgélt. Hirtelen kaptam egy sms-t.

 Lányok!

 Holnap gyertek 3-ra az Eiffel toronynál lévő  park mögött lévő stúdióba. Ha nem gond akkor Lisa hozhatnál 2 dalt is, Lol te pedig hozzál egyet és a másikat pedig itt kapod meg.

 Üdv. Paul

 Ui.: a fiúk is ott lesznek

 Olvastam hangosan Paul levelét.
-Milyen fiúk?-kérdezte Lisa.Hoppá tényleg ő erről le is maradt ...
-Szóval ......-meséltem el mindent amit Paul mondott.
-Szóval akkor Párizsból mehetünk....de melyik banda az?
-Háááátttt......-húztam el.-A One Direction.-de már ki se mondtam már sikított.
-Áááá holnap találkozok a srácokkal sőt velük fogok utazni OMG ááá és áááá.-sikongatott össze vissza.
-Na jó válasszuk ki a dalokat.-csaptam össze a tenyerem.
-Hú ez mindenképp legyen.-mutattam egy gitár kíséretes dalra.
-Oké, meg ez is.-választotta a zongorakíséretes dalt.
-Oks én megyek zuhanyozni.-mondtam, és elindultam a mosdóba, gyorsan letusoltam lemostam a sminkem. Felvettem a pizsamámat ami egy rövidnadrág és egy topp volt. Kimentem a konyhába ittam egy pohár vizet majd bebújtam az ágyba és vártam hogy elnyomjon az álom.....

1. rész

*Lol szemszöge (Lauren)*

-El sem tudom hinni hogy itt vagyunk párisban-néztem ki a szálloda ablakán ami egyenesen az eiffel toronyra nézett..
-Hát én sem-hüledezett Lisa.-Annyira hihetetlen ez a város. A kulturája az emberek, és a látni valók-mondta.
-Aha-léptem el az ablaktól és ültem le a bőröndöm mellé, és kezdtem kicsomagolni. Később Lisa is csatlakozott hozzám. Miután mind a ketten befejeztük a pakoklást, lementünk a közeli bolta, hogy nézünk valamit vacsorára. Vettünk spagettit és hozzá szószt. Ezt gyorsann megcsináltuk és meg is vacsoráztunk. Később elmentünk fürdeni aztánn aludni....

*Lisa szemszöge*

Az éjjszaka közepén felébredtem. Ilyenkor nagyon nehezenn tudok vissza aludni. Néha meg se próbálom mint most sem. Inkább felkeltem és kiültem az ablak párkányra, és egy papírt és egy tollat vettem magamhoz. Dalszöveget írtam, nem azért mert énekelek vagy mert Lol énekel hanem mert ezzel szeretnék foglalkozni. Már írtam egy csomó dalt, és hozzá dallamot is, gitáral 13 évesen kezdtem el játszani és azóta írok szövegeket is. Lol táncolással akar majd foglalkozni. Én sem ismerek nála jobb táncost holnap szeretnénk el kezdeni  munkát keresni. Még nyáronn, ha nem találunk addig valami normális melót amivel tudunk foglalkozni akkor megyünk fősulira.......

reggel

Kómásann kimásztam az ágyból, nem csoda hogy olyan fáradt voltam ha tegnap ilyen sokáig voltam fennt. Lol már rég fennt volt és épp a neten böngészett.

-Állást keresek.-motyogta.-Találtam egy jó oldalt-mosolygott.

-Azt én is kipróbálom-ültem le mellé.

Én is elkezdtem pötyögni és regisztáltam az oldalra. Az a lényeg hogy regisztrálsz és akit érdekel az felhív. Hát jó ezzel meg is voltunk már csak várni kell.

-Mi lenne ha bejárnánk Párizst?-kérdeztem

-Szuper! Akkor 1 óra múlva indulunk-jelentette ki Lol majd a szekrényéhez ment. 

Lol ezt a ruhát választotta.

Én meg ezt.

Gyorsan felöltöztem majd feldobtam a sminkem. A hajamat csak kifésültem és hagytam hogy a vállamra omoljon. Bepakoltam 1-2 cuccot a táskámba és már indultunk is.

*Lol szemszöge*

-Hova megyünk először?-kérdeztem.
-Hát majd ami közelebb lesz-mosolygott rám Lisa.

Végül először a Notre Dame-ot néztük meg.


Gyönyörű volt és a harangjátéka is csodaszép. Aztán a Louvet néztük meg. Hát a Mona Lisa szokatlanul kicsi volt számomra sokkal nagyobbnak képzeltem. DE tényleg követett a szemével. Majd a Diadal-ív-hez értünk.

 Aztán egy hatalmas park következett. Az volt a legjobb benne hogy sokan voltak de mégsem lehetett észre venni, mert a park meg hatalmas volt. Ott leültünk egy fa árnyékába. megláttunk egy hot-dogos standot és úgy döntöttünk hogy meg vacsorázunk, mert már elég sok idő eltelt észre sem vettük hogy már fél 6 van. Pedig még a nap is sütött szinte. Úgy döntöttünk hogy itt megvárjuk még sötét lesz, és akkor megynk fel az eiffel toronyba. Lassan nagyon lassan de besötétedett. Mi meg sorbaálltunk a toronyhoz. Már kívülről gyönyörű volt.




-Még nem volt telljesen sötét de mire felértünk már az volt. A sok várakozást felülmúlt a az a gyönyörű tájkép amivel szembe találtuk magunkat. Párizs egyszerűen gyönyörű.

Mikor hazaértünk gyorsan letusoltunk és lemostuk a sminkünket. Amíg Lisa tusolt átnéztem az e-mailjaimat. Sok utazás ajánlat közt rátaláltam, egy érdekesebbet, egy állásajánlat. Csak annyit adtam meg hogy valami tánccal kapcsolatos dolog, szóval még nem tudtam miről van szó az e-mailban sem irtak semmit csak egy telefonszámot. Gyorsan tárcsáztam is... Egy mély férfi hang szólt bele. De csak anyit mondott hogy tánc tanításról lenne szó. Megbeszéltük hogy holnap találkozunk a green street-en lévő kávézóban. Még jó hogy francia országban angolul is kiirják az utcák nevét. Eközben Lisa végzett a fürdéssel éd elmeséltem neki hogy már is kaptam állást. Látszott rajta hogy tényleg örül de még is bánatos. -Hé te is nem soká fogsz kapni valami állást nyugi-küldtem felé egy bíztató mosolyt. Ő csak visszamosolygott és elment aludni. Én is lecsuktam a laptopom és mentem utána.

Bevezetés

Én és a barátnőm már egész kicsi korunk óta ismerjük egymást. Mindig ugyan abban a kisvárosban éltünk. Végre remek lehetőséget kaptunk egy ösztöndíjra. Hirtelen egy nagyvárosban találjuk magunkat ahol azt mondták minden megtörténhet. Hát velünk meg is történt.Kiváncsi vagy a két lány történetére? Szeretnéd átélni velük a város csodáit? Kövesd a blogot és lásd te is a, szerelmet, csalódást és barátságot amin keresztül mennek.